Ugrás a tartalomra

6. A KIRÁLYI NYILATKOZAT ÉS A PROTESTÁNSTÖRVÉNY

Több mint egy évtizede uralkodott  káosz az egyházalkotmányok, régebbi és újabb keltezésű rendeletek és előírások miatt.  A negyedmilliót számláló protestantizmusnak már hat különböző alkotmánya volt. Nyilvánvalóan nehéz volt tehát az igazgatás. Az állam új érát kezdett az 1929. január 6-án megjelenő Királyi Nyilatkozattal amely, szabályozta az egyház és az állam viszonyát, a belső törvényhozást, és megszervezte a vallások korszakát.

Eddig mélyreható módon lett szabályozva a szerb ortodox, az evangélikus-lutheránus és református egyházak magatartása, valamint az iszlám és a zsidó hitközségé is. Mindenütt érvényes az autonómia alapelve a hitközségekben. Ez az autonómia egyrészt az állami felügyelet korlátozásától független, más oldalról azonban az állam segíti anyagilag.

A protestánsokra vonatkozó törvény[1], melyet I. Aleksandar (Sándor) király 1930. április 16-án bocsátott ki, az evangélikus keresztyén egyházakra és a református egyházra vonatkozó törvény volt a Jugoszláv királyságban. Az eddigi egyházalkotmányok érvényesek még egy rövid átmeneti időszakban, amíg az új egyházi alkotmány fel nem bontatik, az igazságügy miniszter jóváhagyja és a király törvényerőre emeli.

A törvény nyilvánosságra lett hozva a belgrádi Hivatalos Lapban, ezzel törvényerőre lépett, és ezzel az eddigi összes törvény, szabályrendelet és előírás érvényét veszítette. Ez a protestánstörvény a három protestáns egyház képviselőinek a meghallgatása után, a minisztériumban lett kidolgozva és lefekteti immár a jugoszláviai protestáns egyházak jogi alapjait. Ez egy jelentős előmenetel. A jelenlegi kormány készítette ezt, Živković generális ismert energiájával, hogy az eddigi tisztázatlan és jogi különbözőségek állapotának egyszer s mindenkorra véget vessen. Lefektette egy végleges egyházszervezet alapjait, amely nem csak egy időre szól, hanem egy olyan erős keretet biztosít, melyen belül az egyházak alkotmányaikat meghozhatják. Az egyházaknak az állam iránti viszonya, és az egyházak egymás közötti viszonya,- hosszú tárgyalások nélkül vagy harcok nélkül, osztozkodás és fenyegetőzések nélkül, szabadon és az egyházak együttműködése nélkül is – szabályozva van, az állam részéről egyszerűen a törvény kihirdetése által. A törvény kihirdetése után három hónappal most a zsinatok jönnek össze és ezeknek kell a „törvény jogerőre lépését követő két éves időszakban meghozniuk egyházi alkotmányaikat egész szervezetükről, a törvény előírásainak megfelelően.” (28.§)[2] Ezzel a protestáns egyházak új feladat elé lettek állítva, mert az eddigi munkásságuk az egyházi alkotmányt illetően most jelentéktelenné lett: egészen más jogi alapokkal kell számolniuk.

Melyek az új jogi alapok?

Az egyházak egymás közötti viszonyát az állam szabályozza: a lutheránusok két egymástól független egyházat építenek, a szlovákot és a német-magyart. A reformátusok a református egyházat építik. Az állam az 1.§-ban, és a törvény címében is lefektette az egyházak nevét. Ennek értelmében a nem szláv egyházkerület az Ágostai Hitvallású Német Evangélikus Keresztyén Egyház a Jugoszláv Királyságban elnevezést kapta, bár önmagától sohasem igényelte a „német” megnevezést, még akkor sem, ha nagy többségében az volt. Ez állami törekvés volt, minden bizonnyal a külföldre való tekintettel. A szlovák egyházkerület hivatalosan a Szlovák Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház a Jugoszláv Királyságban elnevezést kapta. Az új állami törvény biztosította a protestáns egyházaknak a széleskörű autonómiát, önállóan rendezhették kultikus, egyházi, tanítói, kulturális szükségleteiket. Az egyházi alkotmány fő elve volt: minden jog az egyházközségből indul ki.

Az Ágostai Hitvallású Német Evangélikus Keresztyén Egyház a Jugoszláv Királyságban, zsinata 1930. november 10-én (Luther Márton születésnapján) ült össze Újverbászon és elfogadta az egyházi Alkotmányt.

Az új Alkotmány alapján történt Dr.Philipp Popp egyházkerületi elnök püspökké és Dr.Wilhelm Roth egyházkerületi felügyelővé történő megválasztása.

Az új püspök beiktatására 1931. szeptember 22-én került sor, királyi jóváhagyással, megelőző szolgálati helyén, a kis létszámú horvát esperesség központjában Zágrábban. Hivatalába Dr.Heinrich Rendtorff, a Meklenburgi Evangélikus egyház püspöke iktatta.

Az iktatást engedélyező királyi ukáz szövege: „Mi, I.Sándor, Isten kegyelméből és a nép akaratából Jugoszlávia királya, őfelsége a király igazságügy miniszterének javaslatára ez év július 23-án a minisztertanács és az Ágostai Hitvallású Német Evangélikus Keresztyén Egyház Alkotmányának 69.§ alapján, a királyi Jugoszláviában megerősítsük Dr.Philipp Popp megválasztását a Német Evangélikus Keresztyén Egyház püspökévé a Királyi Jugoszláviában. Igazságügy miniszterünk hajtsa végre ezt az ukázt. 1931. július 23. Sándor s.k.”[3]

Így került a püspöki székhely a nagy többségű, és az egész egyházszervezési munkát végigvivő Vajdaságból, Újverbászról a 400 km. távolságra lévő kis esperesség székhelyére – Zágrábba.

Az Ágostai Hitvallású Német Evangélikus Keresztyén Egyház a Királyi Jugoszláviában magába foglal 61 egyházközséget, 65 leánygyülekezetet és a Muravidék vend esperességének 10 egyházközségét, tehát 71 egyházközséget.

Sok gyülekezet nyelvileg kevert. Vajdaságban „alig van egy-két német gyülekezet, melyhez ne tartoznának magyarok is. Viszont a magyar gyülekezeteknek is vannak német híveik.”[4] Az újvidéki német egyházközségben van magyar istentisztelet, a szabadkai magyar istentiszteletek mellett minden hónapban van egy német nyelvű szolgálat is, de folytathatnánk a sort Bánátban és Bácska majd minden egyházközségében. A magyar evangélikusság taglétszámáról pontos kimutatás nem készült.

A Német Evangélikus Egyház Alkotmánya, melyet 1930. november 19-én a király megerősített, többek között elérte, hogy a hitoktatás, az egyházközség istentiszteleti nyelvén legyen engedélyezve.

Az Ágostai Hitvallású Szlovák Evangélikus Egyház a harmadik zsinatán, 1932. március 30-án és 31-én hozta meg Alkotmányát. 1931. november 2-án Adam Vereš püspök meghalt. 1933. május 3-án Samuel Starke püspököt hivatalába iktatta Pavel Čobrda, a kelet-szlovákiai egyházkerület püspöke.

 

A Királyi Jugoszláviában tehát két Evangélikus Egyház jött létre:

  • az Ágostai Hitvallású Német Evangélikus Keresztyén Egyház, melybe a németek, magyarok és vendek tartoztak
  • az Ágostai Hitvallású Szlovák Evangélikus Egyház, melybe kizárólag szlovákok tartoztak.

Mindkét Evangélikus Egyház önálló és egymástól független volt és maradt. 1921-ben vagyonukat is megosztották.

 


[1] In:  Zakon o Evangeličko-Hrišćanskim Crkvama i o Reformovanoj Hrišćanskoj Crkvi Kraljevine Jugoslavije, 1930, 1-14. old.

[2] „Binnen drei Monaten nach der Verlautbarung des Geseßes haben nun die Synoden zusammenzutreten und diese müssen „im Zeitraum von zwei Jahren nach Inkrafttreten des Geseßes die Kirchenverfassungen über ihre vollständige Organisation gemäß den Vorschriften dieses Geseßes erbringen.“ – In: Die evangelische Diaspora, Die Rechtsgrundlagen der protestantischen Kirchen Jugoslawiens, Franz Rendtorff und Bruno Geißler, 146. old.

[3] „Mi, Aleksandar Prvi, po milosti Božjoj i volji naroda Kralj Jugoslavije, na predlog Našeg ministra pravde, Nj.Vel.Kralja od 23 jula o.g., kojim aktom Našeg ministarskog savjeta, a na osnovu § 69 Ustava Njemačke evangeličko-hrišćanske opštine augsburškog vjeroispovijedanja u Kraljevini Jugoslaviji, potvrđujemo izbor dra. Filipa Poppa za biskupa Njemačke evangeličko-hrišćanske crkve a.v. u Kraljevini Jugoslaviji. Naš ministar pravde neka izvrši ovaj ukaz. 23.jula 1931.godine Aleksandar s.r.” - In: Novosti újság, 1931.szeptember 22. Zágráb, 5. oldal

[4] In: Belmissziói munkaprogram, Bácska evangélikussága, 111old.

Gyülekezetek
Bácsfeketehegy (Feketics)
/sites/default/files/2020-03/feketic.jpg
/bacsfeketehegy-feketics
Belgrád
/sites/default/files/2020-03/beograd_0.jpg
/belgrad
Káty
/katy
Kiskér
/sites/default/files/2021-01/Ba%C4%8Dko%20Dobro%20Polje.jpg
/kisker
Kucora
/kucora
Kúla - Cservenka
/sites/default/files/2020-03/cservenka_0.png
/kula-cservenka
Nádalja - Turja
/nadalja-turja
Nagybecskerek
/sites/default/files/2021-01/Zrenjanin%20slovacka-evangelisticka-crkva-52605f927d6b4.jpg
/nagybecskerek
Nagykikinda
/sites/default/files/2020-03/kikinda_0.jpg
/nagykikinda
Óbecse
/sites/default/files/2020-03/1_0.jpg
/obecse
Óverbász
/overbasz
Pancsova
/sites/default/files/2020-03/pancsova_0.jpg
/pancsova
Sóvé
/sites/default/files/2020-03/sove_ravno_selo_village_street_and_protestant_churches_in_1925_0.jpg
/sove
Szabadka - Püspökség
/sites/default/files/2020-03/szabadka_0_0.jpg
/szabadka-puspokseg
Tiszaistvánfalva
/sites/default/files/2021-01/K1_Kirche_Jarek_Bild_von_Mama-4fc00770.jpg
/tiszaistvanfalva
Törökbecse
/sites/default/files/2020-03/ujbecse_0.jpg
/torokbecse
Torzsa
/sites/default/files/2021-01/33521404.jpg
/torzsa
Újpázova
/sites/default/files/2021-01/%C3%9Ajp%C3%A1zova.png
/ujpazova
Újvidék
/ujvidek
Verbász
/sites/default/files/2020-03/3.png
/verbasz
Versec - Fehértemplom
/sites/default/files/2021-01/Bela%20Crkva%20xxxx.jpg
/versec-fehertemplom
Zimony
/sites/default/files/2021-01/unnamed.jpg
/zimony
Zombor
/sites/default/files/2020-03/img_6034.jpg
/zombor

2022. szeptember

H K Sz Cs P Sz V
29
30
31
1
2
3
4
 
 
 
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
 
 
Kövess minket
 

További Facebook oldalaink:

Bajsa Verbász Kúla

 

 

Lelki táplálék

Világosságom és segítségem az ÚR, kiről félnék? Életemnek ereje az ÚR, kitől rettegnék? Egy dolgot kérek az ÚRtól, azért esedezem: hogy az ÚR házában lakhassam egész életemben; láthassam, milyen jóságos az ÚR, és gyönyörködhessem templomában.

 

Zsoltárok könyve 27, 1-4

Magyar Kormany