A Radić fivérek utca elején található a szabadkai evangélikus templom. A templom több mint száz éve hirdeti, hogy evangélikus hívek is élnek Szabadkán. Az evangélikus templom szerdán ünnepli felszentelésének 120. évfordulóját. E heti tárcánkban a felszentelés eseményeit elevenítjük fel, amely akkor az egész várost megmozgató ünnepség volt.
A szabadkai evangélikus templom Korossy Emil lelkésznek köszönhetően épülhetett fel. Korossy 1885-ben érkezett városunkba mint a helyi evangélikus gyülekezet első lelkésze. Elhatározta, hogy templomot és paplakot építtet a gyülekezetnek. A templomépítés költségeinek előteremtése azonban a szűkös anyagi keretek között óriási feladatnak bizonyult. A lelkész segélyek iránti kérvényeket küldött az egész ország területére, sőt személyesen is utazott, hogy össze tudja gyűjteni a szükséges összeget. Szorgos munkáját végül siker koronázta. Segélyek érkeztek Ausztria, Németország, Svájc, Anglia, Svédország evangélikus egyházaitól is, és a templom végül felépülhetett. Így a Bácskai Hírlap szeptember 22-én már a felszentelést jelenthette be olvasóinak:
„Nagy ünnepe lesz holnap a szabadkai ág. hitv. evangelikus egyháznak. Az ujonan épített szép templomát fogják felszentelni az evangelikus egyház előkelőségei. Az uj templom nehéz és küzdelmes egy évtizeden át végzett fáradságos munka után végre felépült. A templom épület és a hozzátartozó paplak mintegy 48 000 koronába került, melynek nagy része jótékony adományokból folyt be.
A templom belseje és az épület külső részét nemzeti színű zászlókkal, galyakkal és virágokkal díszítették fel a holnapi napra. A környékből megérkeztek a déli vonattal Belohorszky Gábor főesperes, Kruttschnitt Antal vadkerti, Taubinger Rezső bajai, Medveczky Károly bács uj falui Vakle Péter járeki és Kmeti Mátyás bajsai lelkészek.”
A jeles egyházi vendégeket a pályaudvaron nagy tömeg várta, és a város legrangosabb vezetői fogadták őket, köztük Schmausz Endre főispán és Mamuzsics Lázár polgármester.
A hírlapban emellett részletes leírást közöltek a felszentelés előtt álló új templomról is.
„A főbejárat fölött, mely a piacztér felé van építve, van a karzat, mely elég tágas. A nők részére készült imaszékek vannak felállítva. A templom hajójában az oltár előtt vannak az imaszékek, elöl az oltár, mely művészies faragvány, középen nagy szentkép, fölötte a következő felirat:
»Itt az Urnak, az Istennek háza és áldozat oltára.«
Jobbról és balról a felirat fölött két angyal áll, a harsonát fújják. Az oltár mellett jobbról a sarokban van a szószék, balról a szenteltvíztartó és egy kisebb oltár. A templom mellett van a kényelmesen berendezett paplak” – olvasható a Bácskai Hírlapban.
A nagy eseményre 1900. szeptember 23-án került sor. A másnapi Bácskai Hírlapban a következő tudósítás jelent meg:
„Örömünnepet ült tegnap a szabadkai ág. hitv. evangelikus egyház. Az újistenházát szentelték fel fényes ünnepségek közepette; a felszentelésen részt vettek az evangelikus egyház főpapjai Sárkány Sámuel és Dr. Baltik Frigyes püspökök, Zsilinszky kerületi felügyelő, részt vett az evangelikus egyház minden tagja, a vidékről idesereglett ev. lelkészek és hívek.
Az ünnepélyre meghivta az evangelikus egyház a városi hatóságot, kik között láttuk Schmausz Endre főispánt, Mamuzsics Lázár polgármestert, a helyben állomásozó közös hadsereg és honvédség tisztikarát, a nőegyleteket, a gör. keleti és izr. egyház tagjait, az ügyvédi kamarát, a kir. adóhivatalt, a m. kir. póstát, a pénzintézeteket, a m. kir. államvasutak tisztviselőit valamennyi egyesületet és testületet.
A meghívottak több taggal voltak képviseltetve.
Jelen voltak továbbá, Purgly és ifj. Vojnics Sándor országgy. képviselők. A kath. lelkészi kar hiányzott az ünnepélyről.”
Fél tíz körül nyitották meg a templom főbejáratát, és „zsúfolásig megtelt a templom hajója közönséggel”. Taubinger Rezső bajai lelkész tartott istentiszteletet, „előbb azonban gyönyörű beszédet mondott el”. Az új templomot Sárkány Sándor püspök szentelte fel. A szép templom falai között azóta is a szabadkai evangélikus hívek imái hallhatók.
