Kiskér

A kiskéri gyülekezet története:

 Azon terület, melyen Kiskér áll és a környék régi időkben nagy pusztaság volt és mint ilyen 1267-ben „Lheer" név alatt bizonyos „Markus”-nak birtoka volt. Azonban 1522-ben már Kiskérként fordul elő és desertum-ot, pusztaféle falut képez. 1717-ben 24 család lakott ott és évi 12 váltóforint adót fizetett. Ezen állapotban maradt egészen 1786-ig, mely évben a többi bácsmegyei, összesen 19 faluval II. József császár által németországi emberekkel lett betelepítve.

A kiskéri telepesek száma 198 család volt, a kik 215 lakházat építettek, melyeknek költségeit az állam viselte. Miután minden egyes ház 200 forintba került a telepítési költségek minden család után 300 forintra rúgtak, ennélfogva a kiskéri település a kincstárnak 115.000 váltóforintba került.

A magas kincstár az egyházat, mint általában a telepes községeket, ellátta imaházzal és haranggal.

Az imaház azon a helyen állt, ahol egykor a leányiskola van. Keresztalakja volt, 25 méter hosszú és 672 méter széles. Az imaház előtt állt a harangláb egészen 1826-ig. Az iskolát is a kincstár építette.

1810. július 12-én Lyci Kristóf superintendens az egyházat meglátogatta, akkor Kiskér 1384 ev. lelket számlált és egy templom építése szükségessé vált, így az egyház 1814. május 7-én hozzá fogott a templom építéséhez, mely 1818. októberben Lovich Ádám superintendens által felszenteltetett és ekkor 40.220 frt 49 krba került. A templom teljes felszerelése és berendezése azonban csak 1825-ben fejezték be és összesen a templom közel 80.000 váltó forintba került.

A templom, a község közepén áll, 32'/2 méter hosszú, 14 méter széles. Homlokzati felirata: „Has neokér francisko sceptra tenente Hungáriáé propriis impensis struxerat aedes."

Az 1786. és 1788. években az egyháznak csak tanítója volt. Az anyakönyvi adatok ezen időből részint Torzsán, részint Új-Verbászon találhatók. 1825-ben a templom és a meglevő iskola között egy másik iskola, tanitólakkal együtt lett építve. Ámde évek folytán ezen épületek sem voltak elégségesek a tanulók számára, minek következtében 1857-ben újabb épületek lettek építve, amik tágasabbra lettek tervezve. 1871-ben pedig a harmadik iskola és tanítólak építtetett szintén egy telken, melyet az egyház ily célra a magas kincstártól kapott.

A kiskéri egyház tiszta evangelikus. Más hitfelekezetű itt nem igen telepedik le; még zsidó sem boldogul itt.

A telepítéskor az egyháznak 1048 lelke volt. 1896/97-ben a tornyot felújították 5000 frt költséggel és a temetőt 3 holddal nagyobbították.

Gyászos napjai voltak a kiskéri egyháznak 1831-ben, midőn a cholera dühöngött a községben, s még gyászosabb 1836-ban, amikor a cholera augusztus 10-től 20-ig, tehát 133 egyént ragadott ki az életből; ez évben összesen 200 egyén halt meg a cholerában; 1849-ben ismét 197 egyént, és 1873-ban szintén sokakat ragadott el a cholera. Azon felől 1849-ben a szabadságharc alatt sokat szenvedett az egyház. Az 1870. és 1813. években nagy és tartós esőzések következtében a falu és majdnem az egész határ víz alatt állt és a szántóföldek majdnem semmi termést nem hoztak.

Az 1875. évben az új paplak lett építve 2998 forint költségből.

A kiskéri egyház lelkészei:
1. Hajnóczy József, született 1759. március 13-án Modor, Pozsonymegye, meghalt 1809. november 16-án.
2. Hajnóczy Sámuel, született Kiskéren 1791. oktober 19-én, meghalt 1872. május 21-én
3. Grósz Theophil, született Pozsonyban 1822. november 18-án, meghalt 1873. október 29-én
4. Dorth Mátyás, született Új-Verbászon 1847. december 19-én, meghalt 1879. január 25-én
5. Koch József, született Új-Verbászon 1854. szeptember 18-án

A kiskéri egyház tanítói:
1. Lenhardt Keresztély
2. Zoll Frigyes
3. Staudt N.
4. Harr Dávid
5. Meszik András
6. Csepcsányi István
7. Harr Sámuel
8. Wagner Sándor
9. Falkenstein Dávid
10. Lenhardt Ferencz
11. Burg Károly
12. Meszik Péter
13. Künsztler Károly
14. Zimmermann Mihály