Kucora

A kucorai gyülekezet története:

A kucorai ág. hitv. ev. egyház kezdete a 19. század elejére esik, midőn 1803-ban az első ág. hitv. ev. és ev. reform, hívek KisHarta és Vadkert, pestmegyei egyházakból idejöttek. Későbben megszaporodtak a körülfekvő bácsinegyei egyházakból, jelesül Torzsáról. Az 1837. évig közös lelkészt és tanítót, kik azonban mindig ág. hitv. ev. voltak, tartottak.

A lélekszám oly gyorsan szaporodott, hogy már 1804-ben tanítót fogadott az egyház Hütter Ádám személyében. Az 1805. évben az egyház egy házat tanitólakásnak és iskolának, és negyed telek földet vett 370 váltóforinton. De 1808-ban ezen házat és földet eladta és helyette más házat vett 2/4 telek földdel 840 váltóforinton; de a magas kincstár csak a házat a telekkönyvbe beíratni engedte.

Az 1811. évig Kucora mint leányegyház tartozott a kiskéri anyaegyházhoz, és ezen év októberében kapott első lelkészt, Nagy Józsefet, ki egyszersmind tanító is volt és a ki minden hétben egy napon Új-Verbászra ment, az ottani algimnáziumban órákat fizikából adni.

Az 1818-ban Lovich Ádám, szuperintendens látogatta meg az egyházat. Ez volt az első canonica visitatió Kucorán. Rövid idő alatt fel lett építve az iskolaház helyén az imaház, tanítólak és az iskola, és az egyház vett 146 font súlyú harangot is ezen felirattal: „In honorem Dei fudit evang. Kuczurensis communitas Anno 1818".

Az 1833. évben vette az egyház a második 445 font súlyú harangot ezen felirattal: „I. H. d. comparata aere Ecclesiae Evangelicae A. C Kuczurensis anno 1833", a hívek önkéntes adakozásaiból, Göttel Miklós, akkori gondnoka szorgalmazása folytán.

A második püspöki látogatás történt 1835-ben október 21-én dr. Szeberényi János, szuperintendens által.

1836-ban az egyházban a cholera pusztított, a melynek áldozata Hlavács György lelkész is volt, 14 személy pár nap alatt halt meg.

Minthogy az egyház épületei, kivált a paplak, igen düledező állapotban voltak, úgyhogy a paplak utcai szobát 1840-ben lebontani kellett; 1843. és 1844-ben építette az egyház újra a paplakot.

Az imaház is a szorgalmas templomba járás miatt szűk kezdett lenni; ezért az egyház 1860. és 1861-ben templomot építtetett, a mely a téglán, számtalan fuvar és napszámon kívül, 11,000 o. é. forintba került.

Az eddigi imaház iskolának alakíttatott át és mint ilyen 1868-ig használtatott; de mert céljának nem igen felelt meg, az egyház 1400 frtért eladta és az átellenben fekvőt 1300 frton vette meg, ahol 1869-ben iskolát és tanítólakot épített.

1874-ben október 6-án sor került a harmadik canonica visitátióra is dr. Seberényi Gusztáv, püspök által.

1894-ben a templomtorony rézzel fedetett 2556 frton. Ebben az évben a volt két haranghoz ajándékozott még egy öt és fél métermázsa súlyút Göttel Frigyes, kucorai ág. ev. lakos és 131 kiló súlyút Stúr Dániel lelkész.

A kucorai anyaegyháznak következő lelkészei voltak:

1. Nagy József, 1811. októberben a bánáti Teés anyaegyházból jött.
2. Kosina Mihály, 1814. novemberben lett kucorai lelkésztanító.
3. Borovszky Sámuel, 1821. november 24-én jött Kucorára.
4. Makónyi Pál, 1826. áprilisban lett lelkész.  
5. Jeszenszky György, 1826-tól 1827 októberig volt Kucorán lelkész.
6. Hlavács György, Bács-szerémi esperességi káplán.
7. Stúr Dániel, a koronás aranyérdemkereszt birtokosa.

A kuczorai egyház tanitói:
 
1. Hütter Ádám, 1804-1811-ig.
2. 1811-től 1816-ig a lelkészek egyúttal tanítók voltak.
3. Wirth Péter, 1816—1817. októberig.
4. Egel Miklós, 1817. októbertől 1823. szeptemberig.
5. Jausz Frigyes, egy évig.
6. Hamel János, 1826. októbertől 1838 októberig.
7. Staudt Péter, 1838. októbertől 1848. februárig
8. Harr Sámuel, 1848. februártól 1849. októberig.
9. Lackner Fülöp, 1849. novembertől 1863. januárig.
10. Wagner György, 1863. novembertől 1872. októberig.
11. Zwick Vilmos, 1848. november 13-án született.
12. Sperling Rezső, született 1870. március 7-én