Torzsa

Torzsai gyülekezet története

Az 1522. évi dézsma kimutatásban belvári Porkoláb Péter és Péter szerzetes Dicatorok V. kerületében 82-ik szám alatt egy Tarcsa nevű falu említtetik, melynek azon időben 29 jobbágya volt és Tarcsa vagy hibás írás, vagy pedig e név későbben Torzsára változtatott át, mert az a falu ugyan azon területen létezett, a hol a mai Torzsa áll.

Torzsán a II. József császár által eszközölt telepítés következtében Bács-Bodrogh megye területén az első ág. hitv. ev. és ev. ref. német egyházgyülekezet létesült 1784. május 15-én, a midőn a telepesek a számukra elkészített lakházakba beköltöztek.

A telepesek származtak Pfalz őrgrófságból, a rainai Bajor és Porosz vidékről, Elsasz és Lotharingiából, legnagyobb részt pedig a Zweibrückeni fejedelemségből és Torzsán egyenlő számban ág. hitv. evang. és ev. ref. híveket telepítettek be.

Az első években, midőn adó és dézsma mentesek voltak meglehetősen tetszett nekik az új hon, de miután a tíz évi tehermentesség megszűnt és tőlük a szokásos dézsma követeltetett, sokan ott hagyták Torzsát és másutt kerestek könnyebb boldogulást.

Ami most már a protestáns egyházközség II. József császár által történt ellátását illeti, úgy azonnal 1784. évben mindkét felekezetnek egy közös imaház építtetett. Nagyon egyszerű épület volt, hossza 11 öl, szélessége 3 öl, kinézése hasonlított a többi lakóházakhoz. Előtte állott az egyszerű harangláb egy haranggal, melyet a császártól kapott. Kapott még az egyház szószéket, oltárt, ostyasütőt, és feszületet. 1794-ben az egyház beszerezte a második harangot, melynek felírása: Haec campana curata est pro Eccla. Evang. et Reformata Torzsensi, Pestini 1794." Az istentiszteleteket felváltva tartották. A közös, nagyon roskadozó imaházat a két felekezet, egészen 1811. használta. Az 1807-ik évben elhatározta a gyülekezet, hogy a falu közepén egy megfelelő és díszes, közös templomot épít és az építéshez szükséges anyag, tégla, fa és mész már mind előkészítve volt, a midőn az akkori lelkésznek, Ribay Györgynek azon ötlete támadt, hogy a két felekezet egymástól váljon el ami keserű egyenetlenséget idézett elő az addig békés egyetértésben élő két felekezet között és a kettéválás csakugyan 1810-ben végig tartott. A templomépítési anyag szét lett osztva és az ág. hitv ev. hivek már 1810. június 4-én saját templomuk alapkövét nagy ünnepélyesség mellet rakták le és templomuk 1811. október 4-én szenteltetett fel. Az akkori kurátor, Zöllner Fülöp számadása szerint ez alkalommal 11 frt 56 kr. árú lőpor lövetett el.

Alig, hogy a templom elkészült, 1817. június 15-én az egyházi közgyűlés új egyházi kivetést határozott el 22,086 frt összegben, melyből egy-egy házra 137 frt 40 kr esett. Ezen pénzből a templom utómunkái, belső berendezése és új orgonának vétele eszközöltetett, mert az első, 1812-ben vett orgona már nem felelt meg céljának.

1842-ben a kezdetleges paplak épült, melynek kibővítése 1847-1850-ig történt és mely alakjában egy úrilakáshoz hasonlít.

Miután az eredeti templomtorony zsindellyel volt fedve, 1858-ban újból felépíttetett és fehér bádoggal fedték be, 1868-ban új chorust építettek a templomban és új padokkal látták el a templomot. 1871-ben új, 18 változatú orgonát szereztek be, Kovács István, szegedi orgonaépítésztől 6000 forintért.

Valamint a templom és paplakra sokat áldozott a torzsai egyház, úgy kiváló buzgalmat és áldozatkészséget mutatott fel az iskoláinak rendbehozatala körül is.

A torzsai egyházban 5 canonica visitió volt. Az első történt 1798. október 2-án Hamaliár Márton superintendens által, a midőn az egyház 788 lelket számlált. Kísérte akkor a főpapot Kiss József esperességi felügyelő.

Első lelkésze Torzsának, midőn tudniillik még egyesülve volt a két felekezet, a református Török volt, ki azonban csak néhány hónapig időzött Torzsán.

Torzsai lelkészek:

1. Spannagel Sámuel, 1785. május 8-án érkezett Ópázováról, az első ág. hitv. ev. lelkész, aki mindkét felekezetet teljes odaadással gondozta.
2. Fabricy Sámuel 1790. szeptember.
3. Ribay György, született Kochanóczon, Trencsén megyében 1754. március 27-én.
4. Tessényi János György, Ribay utódja, született 1776-ban Modorban, Pozsony megyében.
5. Becker Jakab
6. Tessényi János
7. Famler Gusztáv Adolf, született Modorban, Pozsonymegyében 1851. április 22-én.

Torzsai tanítók:

1. Scheuer Gáspár, a ki a telepesekkel Németországból vándorolt be, aki írásra, olvasásra és számolásra tanította a gyermekeket.
2. Heiling Fülöp
3. Zoli Frigyes, aki Kiskérről érkezett.
4. Illgen György, 1824-ben lett torzsai tanitó.
5. Illgen Antal, ki Cservenkán született 1821. december 20-án.
6. Hamel Adolf, előzőleg cservenkai tanító 1870. szeptember 25-én érkezett
7. Krug Lajos, torzsai tanitó volt 1887-1900-ig.
8. Fiedler János, dolgozott 1890-1893-ig.
9. Fuhrmann Lajos, torzsai tanitó 1893—1894-ig.
10. Szanitter Cornél, torzsai tanító lett 1894-ben.
11. Wolf Arthur, született Krompachon, Szepesmegyében 1866. március 30-án.