„A délszláv egységes állam megalakulása az egyházakat és a vallási közösségeket épp úgy, mint az államot magát váratlan problémák elé helyezte. Milyen egyszerű volt ez az állam korábbi részeiben. A régi Szerbiában az ortodox egyház volt az állami egyház. Az új állam azonban hirtelen egyesített 6 millió ortodoxot, 5 millió katolikust 1.400.000 mohamedánt egy maroknyi – 240.000 protestánssal, 60.000 zsidóval, ó-katolikussal, görögkeletiekkel és más az állam által elismert és el nem ismert szektákkal.”[1]
Evangélikusok említésre méltó számban az ország két részében élnek: a Muravidéken kb. 30.000 lélek, és Bácska, Bánát és Szerémség három megyéjében a jelenlegi Dunabánátban kb. 180.000. Másokkal szemben itt ők is kisebbségben vannak. Az ország megmaradt részében itt és ott kisebb szigeteket alkotnak, mint pl. Horvátországban, Boszniában, Szlavóniában, míg Szerbiában (Beográdtól délre), Hercegovinában és Dalmáciában és egyes helyeken csak ott találhatjuk őket, ahol ipar van.
Az evangélikusok számát négy nemzetiség alkotja. Ezek a magyarok, németek, szlovákok és a vendek (szlovénok).
Az evangélikusok legerősebb csoportját a németek képezik 110.000 lélekkel. Ők a II.József császár idejében betelepített dunamenti svábok, akik 1784-86-ban települtek le az akkori Dél-Magyarországon. Bácskában Újverbász, Szerémségben Újpázua köré tömörültek, míg Bánátban Franzfeld és Mramorak köré. Mellettük kb. 500.000 német katolikus is volt.
Az 50.000-es létszámú szlovákság Bácskában Petrovac egyházközség köré, Bánátban Kovačica, Szerémségben Stara Pazova köré csoportosult. Az ország többi részében csak mint katonák voltak jelen, különböző helyőrségi állomásokon.
[1] „Die Entstehung des südslawischen Einheitsstaates stellte die Kirchen und Glaubensgemeinschaften ebenso, wie den Staat selbst vor ungeahnte Probleme. Wie einfach war es in den früheren Teilen des Staates gewesen. Im alten Serbien war die orthodoxe Kirche die Staatskirche... Der neue Staat aber vereinigte plößlich 6.000.000 Orthodoxe, 5.000.000 römische Katholiken, 1.400.000 Mohammedaner mit kleineren Beständen von Protestanten (240.000), Israeliten (60.000), Altkatholiken, Griechisch-Unierten und Anhängern verschiedener vom Staat anerkannter und nicht anerkannter Sekten.“ – In: Festbuch der evangelischen Kirchengemeinde A.B. in Zagreb, Staat und Konfessionen in Jugoslawien 23.old.
